Mézek
Propolisz
Kiegészítők
Teák
Kozmetikumok
Talán banálisnak tűnik a fenti kérdés, de a héten találkoztam egy ismerősömmel, aki megkérdezte, hogy ezekből az apró golyócskákból -ami jelen esetben a polcon lévő virágpor volt- hogy lesz méz. A válasz egyszerű volt: sehogy. Emiatt is gondoltam, hogy írok erről pár sort.
A méz alapvetően a virágok nektárjából (vagy növényi nedveket szívogató rovarok kiválasztott anyagaiből*) méhek által készített természetes édesítésre alkalmas élelmiszer. A méhek a virágok látogatásakor a mézgyomrukba felszívják az akkor még híg nektárt. Addig járnak virágról virágra, amíg a gyomruk teljesen meg nem telik. A gyűjtés folyamán saját szervezetükből kiválasztott nélkülözhetetlen enzimekkel dúsítják a nektárt, majd visszarepülnek a kaptárba és a teljes mézgyomor tartalmat kiürítik a sejtekbe. Ettől a ponttól már mézről beszélünk, pedig egy nagyon fontos dolog még hátra van. A híg, átlagosan 40-45% víztartalmú anyagot még dehidratálni kell! Egészen 16-18% víztartalomig szárítani szükséges, máskülönben az nagyon hamar tönkremenne. Ezt a szárítást a méhek teljes egészében kaptáron belül végzik. A lehető legnagyobb felületen szétterítik és egyszerű szárnycsapkodással keltett légmozgással szárítják. Közben többször áthelyezik a lépeken, így biztosítva az egyenletes száradást. Gondoljatok bele mekkora munka ez: 1kg híg mézből 2-3 deciliter vizet párologtatnak el! Amikor eléri a 18% körüli víztartalmat, akkor a méhek összepakolják a sejtekben és vékony viaszréteggel lezárják. A zárás nagyon fontos, hiszen a méz higroszkópos, ami azt jelenti, hogy beszívja a környezetéből a párát. Ez otthon is érvényes, vagyis mindig tegyétek vissza a fedőt a mézre.
Még egy érdekesség, amit majd egyszer bővebben is lehet kifejtek: nem minden virágról tudnak a méhek nektárt gyűjteni. Például az orgona virágzatában olyan mélyen van a nektár, hogy nem érik el a szipókájukkal. Emiatt nem létezik orgonaméz.
*a mézharmatméz pl. levéltetvek váladékából készül.
